A tartós meleg nemcsak a szervezetet terheli meg. Egyes gyógyszerek fokozhatják a kiszáradás, a vérnyomásesés vagy a túlmelegedés veszélyét, a rosszul tárolt készítmények pedig veszíthetnek a hatásukból. Mire érdemes figyelni a legforróbb napokon?

Feláll a székről, és egy pillanatra elsötétül előtte a világ. Szédül, gyengének érzi magát, talán a szíve is gyorsabban ver. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy a megszokott vérnyomáscsökkentőből most bizonyára kevesebbet kellene bevenni.

Éppen ezt nem szabad önállóan eldönteni.

A hőség valóban befolyásolhatja a gyógyszeres kezelés biztonságát. Nem feltétlenül azért, mert a tabletta egyik napról a másikra „erősebbé válik”, hanem mert közben megváltozik a szervezet működése: kitágulnak az erek, csökkenhet a vérnyomás, többet izzadunk, folyadékot és elektrolitokat veszítünk. Az a gyógyszeradag, amely kellemes időben nem okoz panaszt, ilyen körülmények között hozzájárulhat a szédüléshez, a gyengeséghez vagy a kiszáradáshoz.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteg saját belátása szerint elhagyhatja, megfelezheti vagy átrendezheti a gyógyszereit. Az esetleges változtatást orvossal kell megbeszélni.

Nem a gyógyszer változik meg először, hanem a szervezet

A test hőségben mindent megtesz azért, hogy megszabaduljon a fölösleges hőtől. A bőr erei kitágulnak, fokozódik az izzadás, a vérnyomás pedig a szokásosnál alacsonyabbra eshet. Ha a folyadékveszteséget nem sikerül pótolni, csökkenhet a keringő vér mennyisége, sűrűbbé válhat a vér, és romolhat a vesék működése.

Bizonyos gyógyszerek éppen ezekbe a folyamatokba avatkoznak be. Egyes készítmények fokozhatják a folyadékvesztést, mások mérsékelhetik a szomjúságérzetet vagy az izzadást, megint mások megnehezíthetik, hogy a szervezet alkalmazkodjon a magas hőmérséklethez.

Ezért a hőség és a gyógyszerszedés kapcsolatában nem egyetlen általános szabály létezik. A kockázat függ:

• a szedett készítménytől és annak adagjától;
• az életkortól és az alapbetegségektől;
• attól, hányféle gyógyszert szed valaki;
• a folyadékbeviteltől;
• a hőség erősségétől és időtartamától;
• valamint attól is, mennyi időt tölt az illető meleg helyen vagy fizikai terhelés alatt.

A vérnyomáscsökkentők hatása összeadódhat a hőségével

Melegben az erek kitágulása önmagában is csökkentheti a vérnyomást. Aki emellett vérnyomáscsökkentőt szed, könnyebben tapasztalhat gyengeséget, bizonytalanságérzést vagy szédülést, különösen hirtelen felálláskor.

A vízhajtók – más néven diuretikumok – fokozzák a vizeletürítést, így hőségben növelhetik a folyadék- és elektrolitvesztés veszélyét. Bizonyos vérnyomáscsökkentők és vízhajtók együttes alkalmazása különösen megterhelő lehet kiszáradás esetén.

Ez nem azt jelenti, hogy ezeket a gyógyszereket nyáron abba kell hagyni. Sok esetben éppen a kezelés önkényes megszakítása járna komolyabb kockázattal. Ha azonban valaki szokatlanul alacsony vérnyomást mér, ismételten szédül, nagyon gyenge vagy ájulásközeli állapotba kerül, orvosi tanácsot kell kérnie.

Egyes gyógyszerek a szervezet hűtését is akadályozhatják

Az izzadás kellemetlen, de létfontosságú hűtőrendszer. Ha egy gyógyszer csökkenti az izzadás képességét, a test nehezebben adja le a hőt.

Bizonyos pszichiátriai gyógyszerek, antikolinerg hatású készítmények, egyes antihisztaminok és más gyógyszercsoportok befolyásolhatják az izzadást, a hőérzetet, az éberséget vagy a szomjúságot. Emiatt az érintett esetleg később veszi észre, hogy túlmelegedett vagy kiszáradt.

A veszélyt tovább növelheti, ha a gyógyszer álmosságot, zavartságot vagy lassabb reakciót okoz. Ilyenkor az ember kevésbé érzékeli a baj első jeleit, vagy később jut el hűvös helyre és folyadékhoz.

A CDC egészségügyi útmutatója többek között a vízhajtókat, az antikolinerg hatású szereket és bizonyos pszichiátriai gyógyszereket sorolja a hőségben különös figyelmet igénylő készítmények közé.

Folyadékhiányban a fájdalomcsillapító sem mindig ártalmatlan

A nem szteroid gyulladáscsökkentők – ilyen hatóanyag például az ibuprofén vagy a naproxén – kiszáradt állapotban tovább terhelhetik a vesét. Különösen fontos az óvatosság időseknél, vesebetegeknél, szívelégtelenségben szenvedőknél, illetve azoknál, akik vízhajtót és bizonyos vérnyomáscsökkentőket is szednek.

Ezért a „csak beveszek valamit a fejfájásra” hőségben nem mindig olyan egyszerű döntés, mint máskor. A fejfájás maga is lehet folyadékhiány vagy túlmelegedés jele, amelyet nem feltétlenül egy újabb tablettával kell elsőként kezelni.

A cukorbetegek is gyakrabban ellenőrizzék magukat

A nagy meleg megváltoztathatja a napi rutint. Kevesebbet eszünk, többet vagy éppen kevesebbet mozgunk, erősebben izzadunk, és a folyadékháztartásunk is felborulhat. Mindez a vércukorszint alakulására is hatással lehet.

A cukorbetegeknek ezért a kezelőorvosukkal korábban egyeztetett módon érdemes gyakrabban ellenőrizniük a vércukorszintjüket, és figyelniük a hipoglikémia, illetve a magas vércukorszint tüneteire. Az inzulin és egyes mérőeszközök tárolása szintén különös gondosságot igényel, mert a szélsőséges hőmérséklet károsíthatja őket.

Kik vannak nagyobb veszélyben?

A gyógyszerek és a hőség együttes hatására különösen érzékenyek lehetnek:

• az idősek;
• a kisgyermekek;
• a várandósok;
• a szív-, vese- vagy cukorbetegségben szenvedők;
• a pszichiátriai vagy idegrendszeri betegséggel élők;
• azok, akik egyszerre többféle gyógyszert szednek;
• valamint azok, akik nem tudnak önállóan inni, hűvösebb helyre húzódni vagy segítséget kérni.

Idősebb korban a szomjúságérzet eleve gyengébb lehet, a vesék pedig lassabban alkalmazkodnak a folyadékvesztéshez. Emiatt valaki úgy is kiszáradhat, hogy közben nem érzi magát különösebben szomjasnak.

Nem mindenki ihat korlátlanul

A hőségben gyakran elhangzik az általános tanács: igyunk minél többet. A legtöbb egészséges ember számára valóban fontos a rendszeres folyadékpótlás, ám bizonyos szív- és vesebetegségek esetén az orvos korlátozhatja a napi folyadékbevitelt.

Aki ilyen előírást kapott, ne emelje meg önállóan jelentősen az elfogyasztott víz mennyiségét. Érdemes előre megkérdeznie kezelőorvosától, hogyan módosuljon a folyadékbevitel tartós hőség idején.

Nemcsak a víz, hanem az elektrolitok aránya is számít. A túl kevés folyadék veszélyes, de szélsőséges esetben a rövid idő alatt elfogyasztott túlzott mennyiségű víz is felboríthatja a szervezet sóháztartását.

Mikor kell gyorsan segítséget kérni?

A hőség okozta rosszullét kezdetben könnyen összetéveszthető a fáradtsággal vagy valamely gyógyszer mellékhatásával. Figyelmeztető jel lehet:

• az ismétlődő vagy erős szédülés;
• az ájulás;
• a szokatlan gyengeség;
• az erős fejfájás;
• a hányinger vagy hányás;
• a zavartság;
• a bizonytalan járás;
• a nagyon kevés vagy sötét vizelet;
• a gyors szívverés;
• a forró test és a megváltozott tudatállapot.

Zavartság, ájulás, görcs, nehézlégzés vagy eszméletvesztés esetén nem érdemes arra várni, hogy az érintett majd jobban lesz: sürgős orvosi segítségre lehet szükség.

A forró autó a gyógyszernek sem való

A hőség nemcsak a gyógyszert szedő ember szervezetére hat. A túl magas hőmérséklet magát a készítményt is károsíthatja.

A gyógyszereket mindig a dobozon és a betegtájékoztatóban megadott feltételek szerint kell tárolni. A „szobahőmérséklet” nem jelenti azt, hogy a készítmény órákon vagy napokon át elviseli a napsütötte ablakpárkányt, a felforrósodott autót vagy a táskát a strandon.

A tartós hő, a közvetlen napsugárzás és a nedvesség ronthatja egyes hatóanyagok stabilitását. Különösen érzékenyek lehetnek a folyékony készítmények, kúpok, krémek, tapaszok, inzulinok és más, meghatározott hőmérsékletet igénylő gyógyszerek.

A hűtőszekrény azonban nem általános megoldás. Amelyik gyógyszernél nem írják elő a hűtést, annak a túl alacsony hőmérséklet vagy a nedvesség ugyancsak árthat. Az Osztrák Gyógyszerészi Kamara ezért azt tanácsolja, hogy a készítményeket a tárolási előírásnak megfelelően, fénytől és nedvességtől védve tartsuk; a legtöbb gyógyszer rövid hőmérséklet-ingadozást elvisel, a tartós forróság azonban már problémát okozhat.

Bevétel előtt érdemes megnézni, történt-e látható változás. Figyelmeztető lehet:

• az elszíneződés;
• a szokatlan szag;
• a tabletta mállása vagy összeragadása;
• a krém vagy folyadék állagának megváltozása;
• a kúp megolvadása;
• a csomagolás sérülése.

Ha ilyet tapasztal, ne használja fel automatikusan a készítményt, hanem kérdezze meg a gyógyszerészt.

A nyári gyógyszerbiztonság nem házi adagolási kísérlet

A legfontosabb teendő nem az, hogy minden meleg napon gyanakodva nézzünk a gyógyszeres dobozra. Inkább az, hogy felismerjük: a tartós hőség megváltozott körülmény, amelyhez bizonyos kezeléseknél előre megtervezett alkalmazkodás szükséges.

Aki rendszeresen több gyógyszert szed, különösen ha vízhajtó, vérnyomáscsökkentő, pszichiátriai vagy szív- és veseműködésre ható készítmény is van közöttük, még a következő hőhullám előtt megkérdezheti orvosát vagy gyógyszerészét:

• Jelent-e számára valamelyik gyógyszer fokozott kockázatot?
• Mit tegyen, ha leesik a vérnyomása vagy rosszul lesz?
• Mennyi folyadékot fogyaszthat?
• Milyen tünetnél kell segítséget kérnie?
• Hogyan tárolja biztonságosan a készítményeit?

A hőség miatt szükség lehet fokozott figyelemre, gyakoribb mérésre, esetenként pedig orvos által elrendelt módosításra is. Egy szabály azonban mindenkire érvényes: a gyógyszer adagját nem a hőmérő, hanem az orvos változtatja meg.