A nevetés összeköt minket. Ha moziban vagy baráti társasággal nézünk vígjátékot, többször és nagyobbakat nevetünk, mint ha egyedül tesszük ezt. Ám akkor is nevetünk, ha idegesek vagyunk, ha a stresszt akarjuk csökkenteni, sőt, ha kigúnyolunk valakit… Íme, a nevetés 9 jellegzetes formája.

1. Hamis nevetés

Nem arról van szó, hogy a nevetést színlelt, ilyen értelemben a hamis nevetés is valódi, csak éppen teljesen kiszakítják a kontextusából, és egy másik kontextusba helyezik. Ilyen a tv-sorozatokban megjelenő háttér nevetés, amelyet azért alkalmaznak, hogy növelje az esélyét annak, hogy a nézők humorosnak találják a bemutatott szituációkat – vagy legalábbis nevetéssel reagáljanak, hisz mint tudjuk, a nevetés ragadós. Persze, a legjobb esetben a hamis nevetésnek valósnak is kell hangzania, mert az emberek nagyon gyorsan különbséget tudnak tenni az őszinte és a színlelt nevetés között.

2. Stresszoldó nevetés

Szorít a határidő, és a főnök a nyakadban liheg… a dugóban ülsz, miközben elromlik az autóban a légkondi… a szomszéd folyamatosan bömbölteti a hangszórót… A mindennapokban számos stresszes helyzet adódik, és a stressznél nem is kell jobb ok, hogy találj valami nevetnivalót. Stresszhatásra ugyanis feszültség keletkezik a testedben, ami vándorol, s legtöbbször az izmokban köt ki. Mit tehetsz ilyenkor? Egyrészt befizethetsz egy masszázsra. Másrészt pedig nevethetsz egy jót.

A stresszoldó nevetés többféleképpen megmutatkozhat, ám leggyakrabban kitörő kacajban realizálódik, olyan formában hatásos, amely eléggé hasonlít a mélyről jövő nevetéshez.

3. Etikett nevetés

Egy hosszú munkanap végén állsz a főnök mellett a liftben, s ahelyett, hogy a legfrissebb eredményeid sorolnád, azon kapod magad, hogy folyamatosan nevetsz – mindenen, amit a főnök mond. Amint ez realizálódik számodra, rögtön hülyének érzed magad… Pedig valószínűleg pontosan jól reagálsz. Az ember pozitív hozzáállását, egyetértését is kifejezi a nevetéssel, akár a főnökkel, akár barátokkal való beszélgetés közben: nevetünk akkor is, ha semmi mulatságos nem hangzott el.

Kommunikációs eszközként használjuk ezt, így szinte biztos lehetsz benne, hogy nem te vagy az egyedüli, aki nevet a főnök mondatain.

4. Fertőző nevetés

Ülsz a színházban a nézőtéren, és a darabban elhangzik egy mulatságos jelenet, mire a közönség soraiban felcsendül egy gurgulázó nevetés. Aztán még egy, s 10 másodperc múlva már a teljes közönség kacag. Ugyanez történik, ha egy baráti társaságban valaki viccet mesél. Ha az egyik hallgatója elkezd nevetni, megállíthatatlanul követik őt a többiek. A nevetés legalább annyira fertőző, mint az influenza…

Egy elmélet szerint van egyfajta nevetésdetektorunk, ami által még egy mesterségesen kreált, nevetést imitáló hangra is reagálunk, és úgy működünk, hogy nevetésre nevetéssel válaszolunk.

5. Néma nevetés

Ezt néhányan képesek olyan tökélyre fejleszteni, hogy a munkahelyen is nézhetnek vicces weboldalakat vagy videókat anélkül, hogy bárki is rajtakapná őket (hacsak nem téved a szeme a monitorra). S ha tudatosan gyakoroljuk a néma nevetést, annak élettani előnyei is lehetnek, ugyanis pont olyan mély levegővételekkel jár, mint a mélyről jövő nevetés. Egy kanadai kórház nevető bohócai rendszeresen tanítják beteg gyerekeknek a néma nevetést, amellyel könnyen vissza tudnak aludni egy rossz álomból felébredve. A ritmusos belégzés megnyugtatja őket, s úgy tudnak újból álomba merülni, hogy közben nem ébresztik fel a szobatársaikat sem.

Ezt a fajta nevetést alkalmazzák a nevetőjógában és a nevetésterápiában is. Így gyakorold: fagyassz az arcodra egy Joker-szerű mosolyt, majd hagyd, hogy a hasad ritmusosan lüktessen, ki-betolja a levegőt, miközben úgy teszel, mintha hangosan hahotáznál.

6. Ideges nevetés

Van néhány alkalom – egy nagyon fontos prezentáció a cégvezetők előtt vagy például egy temetés – amikor egyáltalán nem helyénvaló a nevetés. Sajnos pontosan ezek azok a helyzetek, amikor a kontrollálhatatlan ideges nevetés jelentkezhet. E nevetés egyfajta erőfeszítés a stressz csökkentésére és a megnyugvásra, ám a legtöbbször hiábavaló, és éppen, hogy tovább fokozza a helyzet kellemetlenségét.

7. Mélyről jövő nevetés

A nevetés legőszintébb formája, ami azt is jelenti, hogy a legnehezebb reprodukálni: csak akkor jelentkezik, ha valami valóban és nagyon mulatságos. Amikor annyira nevetünk, hogy belefájdul a hasunk és levegő után kapkodunk. S ez az a fajtája a nevetésnek, amely gyógyító erejű lehet. Ahogyan egy súlyos betegségben szenvedő férfi beszámolt róla: „tíz perc őszinte, mélyről jövő nevetés olyan fájdalomcsillapító hatással volt rám, hogy azt követően két teljes órán át nyugodtan alhattam”.

8. Gúnyos nevetés

Nem szép dolog más kárán nevetni – tanulja meg mindenki már kisgyerekként, és más emberek baján, szorult helyzetén valóban nem felnőtthöz méltó dolog mulatni. Más kérdés, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben nem teszünk eleget eme intésnek.

Kommunikációs eszközként használjuk olyan személyek felé, akik nem szimpatikusak, vagy akik számunkra nem elfogadható módon viselkednek. Tesszük ezt ősidők óta: gúnyos kacajok megjelennek már a Bibliában és az Iliászban is.

9. Horkantó nevetés

Ha nem gyakorlod a néma nevetést, esély van rá, hogy amikor hangtalanul szeretnél nevetni, ám valami nagyon vicces, a hang egy horkantás formájában tör ki belőled. De sokan vannak, akik alapvetően is horkantások kíséretében nevetnek. Ennek az oka, hogy az orrukon keresztül teszik ezt. Akár a kisgyerek, aki a szülinapi partin süteményevés közben mulat a bohócon, s egy nagyon vicces mondatot követően az orrán fújja ki a tejet. A horkantva nevetők az orrukon keresztül szívják be vagy fújják ki a levegőt nevetés közben.

Ezzel nincs semmi gond, csak arra ügyelj, hogy ne akkor kortyolj az italodba, amikor valaki az asztaltársaságban éppen viccet mesél.