Amikor alszunk, az agyunk rendet rak bennünk, és valójában segít megőrizni az egészségünket… Hogyan?
Életünk legalább egyharmadát semmittevéssel töltjük: alszunk és álmodunk. De akár álmodunk, akár nem, az agyunk nem pihen, intenzíven dolgozik azért, hogy ébredés után minél aktívabb és sikeresebb életet élhessünk.
Az alvás és az álom ugyanis rendet rak bennünk, pontosabban azon ingerek között, amelyek napközben érnek bennünket. Ha kell, átalakítja vagy újraszerkeszti az emléknyomokat, egyensúlyt teremt az érzelmi hatások között. Tulajdonképpen egyrészt megvédi, másrészt konszolidálja az érzelmeinket és emlékeinket.
Kétféle álom
Mint ismeretes, az elalvástól a felébredésig tartó időszakban szabályos, meghatározott sorrendű periódusok váltogatják egymást. Ezek pedig két, élettanilag is jól elkülöníthető szakaszba sorolhatók. Az egyik a testi-lelki regenerációval összefüggő, ellazult NREM (non-rapid eye movement – gyors szemmozgások nélküli) alvás, a másik pedig a REM (rapid eye movement – gyors szemmozgásokkal jellemezhető) alvás.
Bár a köztudat másként tartja számon, valójában mindkét periódusban álmodik az ember, csak az a különbség, hogy ha az aktívabb szakaszban, vagyis a REM periódusban ébredünk fel, az álmainkra tisztábban emlékszünk. Ha viszont a gyors szemmozgások nélküli NREM szakaszból térünk magunkhoz, akkor alig… Ha mégis, akkor ezek az álmok inkább semlegesebbek érzelmileg, s kevésbé aktívak, mint a másik periódus álmai, amelyekre az érzelmi telítettség a jellemző.
Élethosszabbító alvás
Az álmok és az alvás szerepét régóta vizsgálja a tudomány, sokat is tud, de még nem mindent s nem eleget. Annyi bizonyos azonban, hogy alvás közben az agyunk szelektíven rendet rak az érzelmileg fontos és a jövőre is kiható emlékek között, mintegy válogatva újraköti az emléknyomokat, s ezzel az egyfajta lomtalanítással hathatósan segíti az ember megismerő képességét, valamint teret biztosít kreativitásának is.
Sőt, az elalvás előtt kapott információk jobban rögzülnek, az alvás folyamán az agyunk rendezi és a megfelelő helyre kapcsolódva köti a tudásemlékeinket, egyfajta mentális lexikonként szolgálva. (Akik hisznek az alvás alatti tanulásban, továbbra se reménykedjenek, ám ha elalvás előtt tanulnak, nagy az esély rá, hogy erősebben rögzül az így szerzett tudás az alvás alatt.)
Az álmok és maga az alvás nélkülözhetetlen az egészségünk megőrzésében. Kutatók sokasága vizsgálta s mutatta ki, hogy akik rendszeresen kevesebbet alszanak napi 6 óránál, 12 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy idő előtt halnak meg. Ennek oka az, hogy az állandó, rövidebb idejű alvás ideje alatt az agytevékenység bár felgyorsul s az álomperiódusok sűrűbben követik egymást, valójában kevesebb idő jut az emlékek feldolgozására, az agy rendszerező és semlegesítő tevékenyégére. A kialvatlanság, s az ezzel párosuló stressz pedig hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására is.