Étrend
Frissítve: 2016.03.08.

Tök fölösleges a reggeli kávézás?

Nemcsak a koffeintartalma miatt szeretjük a kávét, hanem telt íze és csábító aromája miatt is. A megfelelő időben fogyasztott kis mennyiségű koffein éberebbé tesz, serkenti a memóriát, javítja a koncentrációt is. Ám, ha többet fogyasztunk a kelleténél, megfájdulhat a fejünk, idegessé és álmatlanná válhatunk.  A jó órákban fogyasztott koffein azonban jótékonyan hat.

Reggel a kávé nem élénkít.

Szakértők szerint egy felnőtt számára az egészséges koffeinbevitel felső határa napi 300-400 mg. Ez 3-4 csésze kávét jelent. Ha azonban, mondjuk, koffeintartalmú teát, csokoládét is fogyasztunk, vagy megfázás elleni szereket szedünk, okosabb, ha csak napi 2 csésze kávét iszunk. Terhesség, szoptatás és koffeinérzékenység esetén pedig még ennél is kevesebbet.

 

Tévedés volna azt hinni, hogy csak a nagymennyiségű, esetleg túladagolt koffein serkent kellően, és mértéktartó élvezete nem jár együtt jótékony mentális hatással. A napközi kávézásnak az az ideális ideje, amikor a szervezet számára a legelőnyösebb. Érdemes ezért okosan időzítenünk a napi kávézások idejét.

 

Késő délelőtt: 10 és 11 óra között

 

Az első kávét a késő délelőtti órákban igyuk. Ennek a szervezetünk kortizol-hormon szintjéhez való ésszerű igazodás az oka. A kortizol felel ugyanis az éberségért és a koncentrációért. Márpedig reggel, ébredés után a szervezetünk kortizolszintje eleve magas, sőt 8-9 óra körül tetőzik. Ezt következően azonban csökken. Épp ezért reggel felesleges még tovább turbózni magunkat koffeinnel.

 

Fiziológiailag tehát kevés az előnye, ha akkor iszunk kávét, amikor amúgy is magas a kortizolszintünk, és éber az agyunk, mint reggel. Okosabb, ha az első csészét a késő délelőtti órákra időzítjük, amikor a kortizol termelése időlegesen alábbhagy.

 

Az első csésze előnye:

 

1. Élénkít.
A következő órákban élénkebbek vagyunk, a koffein adrenalint szabadít fel, ami serkenti az éberséget. Ez az adrenalin löket átsegíthet bennünket a délelőttön.

 

De vigyázat. Ne adagoljuk túl a koffeint. A nagy dózis gyorsítja a szívritmust és növeli a légzésszámot. Izzadást, idegességet, remegést, hányingert és hasmenést okozhat. Ha pedig a szervezetünk hozzászokik a nagyobb mennyiségű koffeinhez, az esetleges elvonás fejfájáshoz, álmossághoz, rossz hangulathoz vezethet.

 

2. Javítja az emlékezőképességünket.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a mérsékelt mennyiségű koffein is jót tesz a memóriánknak. Ez igen hasznos lehet, ha reggelente jelentéseket kell olvasnunk, vagy előadást hallgatnunk, netán tanulásra kényszerülünk.

 

Egy, a Psychology Today által közölt kísérlet szerint a Johns Hopkins Egyetem kutatóinak vizsgálatában a résztvevőknek képsorokat kellett memorizálniuk. Ezt követően az egyik csoportjuk 200 mg koffeint kapott, másik csoportjuk placebót. Huszonnégy óra múlva megmutatták nekik a képeket, de úgy, hogy azok egyik része ugyanaz volt, amit előző nap memorizálniuk kellett, másik részük csak hasonló volt azokhoz, a harmadik részük pedig teljesen eltérő.  

 

Kiderült, hogy azok, akik koffeint kaptak a vizsgálat után, pontosabban tudták felismerni és megkülönböztetni a csak hasonló és az azonos témájú képeket, vagyis a hosszabb távú memóriájuk jobb lett, mint a placebót kapott csoporté. A koffein egyfajta finomhangolást végzett a memóriájukban.

 

Kora délután: 1:30 és 2 óra között

 

Miután dél és egy óra között eléri a csúcsot, újból csökken a kortizol szintje. Majd fél hatkor kissé ismét emelkedik.  Ha a délutáni munka idején szükségünk van a koncentrációra, érdemes ebéd után meginnunk a második adag kávét. Ha pedig esti munka vár ránk, akkor az utolsó csésze ideje úgy hét óra körül ideális. De akkor számítanunk kell rá, hogy lehet, nem lesz könnyű az elalvás.

 

Jótékony hatások:

 

1. Ébrenlét.
A koffein megakadályozza, hogy az adenozin nevű vegyület felhalmozódjon, s ezáltal növekedjék a fáradtságérzés és az álmosság. A kávé tehát segít legyőzni az ebéd utáni álmosságot, ami délután két óra körül a legerősebb, nem véletlen a délutáni szunyókálás iránti vágy, vagy a mediterrán világban a szieszta…

 

A koffein gyorsan hat, 30-60 perccel a fogyasztást követően már csúcsra jár. Ezért egy fél kettő körüli kávé hatásos lehet a délutáni fáradékonyság ellen.

 

Kevéske koffeint érdemes a délutáni szunyókálás előtt is fogyasztani, mert kis mennyiségben segít abban, hogy húsz-harminc perc múlva könnyebben ébredjünk.  Így elkerülhető a délutáni túlalvás és szédelgés.

 

2. Javul a koncentráció.
Kutatások bizonyítják, hogy alacsony mennyiségű koffein is segít a figyelem összpontosításában. Pontosabb lesz a munkavégzés és figyelmesebb az autóvezetés. Lerövidíti a reakcióidőt, és meggyorsítja a tanulási folyamatot.

 

Kerülni kell azonban a kései kávéfogyasztást. A kávé még 3-5 óra múlva is hat, és akár  14 óra is eltelhet, mire kiürül a szervezetből. Ha lefekvéskor még hatással van ránk a koffein, problémánk lehet az elalvással. A lefekvés előtt fogyasztott kávé rontja az alvás minőségét és rövidíti az alvásidőt.

 

... és mi a helyzet a reggeli kávéval?

 

A kedvenc bögrénk társaságában töltött meghitt reggeli pillanatok sokunk számára kincset érnek. Könnyen válhat megnyugtató gyakorlattá, ahogy a meleg kávé finom ízére, aromájára fókuszálunk. (Természetesen, ezt a reggeli rutint koffeinmentes kávéval vagy teával is élvezhetjük.)

 

Egy kora reggeli kávé más módon is hathat az agyunkra. Még ha a reggel nem is a legoptimálisabb pillanat a koffeinbevitelre, a magas kortizolszint miatt, mégis éberebbnek érezhetjük magunkat, már csak azért is, mert ezt várjuk el a kávétól – pszichésen.  

 

Kutatások igazolják, hogy sok ember hiszi azt, a kávé energiát ad a bonyolult, mentális kihívásokkal járó feladatok megoldásához. Számukra ijesztőek lehetnek a kora reggeli órák kávé nélkül. Aki kávét szürcsölve jobban bízik a saját képességeiben, nyugodtan töltsön magának reggel is egy csészével.   

 

G. Sz. K.

 

Fotó: pixabay.com

Következő oldal 1
Betöltés...
(2)
Pozitív értékelés (2) Negatív értékelés (0)

Ez is érdekelhet: