Wellness
Frissítve: 2015.12.08.

Már a levegő is hizlal? Igen!

Ha levegőt veszek, már attól is hízom - tartja a mondás. Lehet, hogy nincs is benne semmi túlzás. Sőt. Mint kiderült, a levegő tényleg hizlal. Igaz, nem az Alpokban.

Hizlal a levegő?

Végy egy mély lélegzetet, aztán fújd ki a levegőt. Attól függően, hogy hol élsz, az életadó lélegzeted, lehet, hogy rád hozza a cukorbetegséget és az elhízást…

 

Edd pont ugyanazt, mint valamely ismeretlen, de hozzád hasonló embertársad, és mozogj ugyanannyit is – lehet, hogy az egyikőtök idővel egyre nagyobb súlyfelesleggel küszködik majd, mint a másik.

 

Több tanulmány is napvilágot látott az utóbbi időben, melyek szerint a levegőben lebegő apró részecskék hozzájárulhatnak az elhízáshoz, a cukor- és szívbetegségek kialakulásához.

 

Hizlal a „semmi”?

 

Hát ez nevetségesen hangzik. Néhány rendkívül rejtélyes vizsgálat most azt állítja, ez bizony nagyon is lehetséges. Ha két hasonló ember ugyannyit eszik és mozog, ám nem egy helyütt él és lélegzik, a levegőben megbúvó szennyezett részecskék idővel eltorzíthatják az egyikük anyagcseréjét.

 

Az már köztudott, hogy a légkörbe kerülő porszemcsék és a cigarettafüst, a szmog rongálják a tüdőt. Rövid távon nem okoznak gondot, de hosszú évek múltán súlyos betegségek kialakulásához járulhatnak hozzá. Hong Chen, a kanadai University of Toronto kutatója szerint a légszennyezettség képes a szervezet egészét zavarba hozni, és az anyagcserére is károsan hatni.

 

Egyelőre egereken végeztek ezidáig kísérleteket. Az Ohio Állami Egyetem kutatócsoportja kétféle egérpopulációt kísért figyelemmel, az egyik csoportot hegyvidék tisztaságú levegőben tartották, a másikat olyan körülmények között, mintha egy autópálya mellett fészkelnének. Persze mindezt tették laboratóriumi körülmények között. Az egerek anyagcseréjét figyelték. Már tíz hét után jelentős különbségeket figyeltek meg: a légszennyezettségnek kitett egerekben nagyobb mennyiségű zsír rakódott le a has és a belső szervek körül. A zsírsejtjeik is vagy 20 százalékkal nagyobbak lettek. Mi több, az elégtelen inzulin egyensúly miatt a szénhidrát anyagcsere károsodásának jeleit is észlelték.

 

A pontos mechanizmus még vitatott, de későbbi állatkísérletek is azt sugallták, hogy a levegő szennyezettsége egy lépcsőzetes reakciósort vált ki a szervezetben. A légszennyezettség irritálja a tüdőt, az oxigénnel bekerül a véráramba, a szennyezés gyulladást vált ki, megzavarja a hormonokat, stressz üzemmódra állítja a szervezetet, csökken az inzulinhatás, s megváltozik az agy étvágyirányító képessége is. Mindez végül elhízáshoz és a diabétesz kialakulásához vezethet, valamint  szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, például magas vérnyomáshoz.

 

A légszennyezettség és az elhízás, valamint a diabétesz kialakulása közötti összefüggést orvosi feljegyzések és hosszú távú megfigyelések is alátámasztják. Ontarióban 62 000 lakos adatait elemezve jutottak ugyanerre következtetésre. Egy svájci tanulmány 4000 ember bevonásával végzett elemzése is hasonló konzekvenciák levonásához vezetett.

 

Úgy tűnik, hogy ha a levegőben köbméterenként 10 mikrogrammal nő a szennyezettség, akkor az 11 százalékkal emeli a diabétesz kialakulásának a kockázatát. Hogy ez mit jelent? Talán elég annyit megjegyezni, a levegő szennyezettsége Pekingben olykor eléri a köbméterenkénti 500 mikrogrammot is.

 

Ezek a riasztó adatok és megfigyelések bár még további megerősítésre és pontosításra várnak, az azonban bizonyos, a gyors elhízásnak nem lehet oka a légszennyezettség. Ez egy hosszú távú hatás.

 

De emellett az elhízás okainak vizsgálatakor figyelembe kell venni az egyéni adottságokat, a genetikai különbségeket, az anyagcsere működésének sajátosságait, így a szennyezett levegő súlynövelő hatásától minden bizonnyal azoknak kell a leginkább tartaniuk, akik amúgy is hízásra hajlamosak, és persze erre ráerősíthet a túl laza életmód és a helytelen táplálkozás is.

 

(Fotó: flickr.com by Ian Bertram) 

Következő oldal 1
Betöltés...
(3)
Pozitív értékelés (3) Negatív értékelés (0)

Ez is érdekelhet: